A természetben az "A" influenzavírus típusnak van a legtöbb altípusa. Az altípusokat a haemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) felszíni fehérjék antigén-tulajdonságai alapján határozzák meg. A madárvilág influenzavírusaiban valamennyi H és N gén előfordul. Ezek a vírusok a rájuk jellemző - kiemelkedően magas - mutációs ráta miatt folyamatosan változtatják antigéntulajdonságaikat, ami időnként azt eredményezi, hogy a vírusok képesek lesznek gazdaváltásra. A gazdaváltás egyik feltétele, hogy a "H" fehérje eltérő neuraminsav glikozidos kötésekkel rendelkező glikoproteidekre tudjon kötődni. Ilyenkor fordul elő, hogy egy emlőst két vírus altípus egyszerre fertőz meg, ami génkicserélődésre vezet, és új világjárványt okozó vírustörzs tud kialakulni. A génkicserélődés azért lehetséges, mert a vírusok fehérjéit RNS-szegmensek kódolják. A génkicserélődést REASSZORTÁCIÓ JELENSÉGÉNEK nevezik.