Hipertónia kialakulására gyakran számíthatunk mind 1-es, mind 2-es típusú diabéteszben. A hipertónia kialakulásának patomechanizmusában közös jellegzetességek (a szervezet kicserélhető nátriumtartalmának növekedése, a renin-angiotenzin-rendszer aktivitásának fokozódása mellett diabétesz típusra jellemző sajátosságok is azonosíthatók. Ez utóbbiak között a nephropathia diabetica és a metabolikus szindróma eltérő mértékű jelenléte tartható fontosnak. A hipertónia kezelésének célja a vérnyomás megfelelő csökkentése és ennek révén a célszervkárosodások megelőzése. A diabéteszhez társuló hipertónia kezelésében alapvető fontosságú a kezelési célérték szem előtt tartása és a kardiovaszkuláris kockázatbecslés alapján történő kezelésindítás. Érdemes ismerni a diabéteszben ideálisnak tartott antihipertenzív szer jellemzőit, illetve tudni kell arról, hogy diabéteszben a megkívánt kezelési célérték általában csak kombinált antihipertenzív kezeléssel érhető el. A cukorbetegséghez társuló hipertónia kezelésében - a kombinált kezelési stratégia egyik tagjaként - helye van a béta-blokkoló szereknek. Az utóbbi évek vizsgálatai a bétareceptor-blokkoló tulajdonság mellett alfareceptor-blokkoló hatással is rendelkező carvedilol számos előnyös tulajdonságát tárták fel. Ezek az eredmények megalapozzák a carvedilol helyét a hipertóniában szenvedő cukorbetegek kombinált antihipertenzív kezelési gyakorlatában.