A szekundum típusú pitvari septumdefektus (ASD) katéteres zárásra való alkalmasságát az esetek többségében transoesophagealis echokardiográfia (TE) segítségével állapítjuk meg. Betegek és módszerek: Vizsgálatunk tárgyát azok a betegek képezték, akiket két vizsgáló alkalmasnak tartott az ASD katéteres zárására. 52 betegnél került sor a katéteres beavatkozásra [12 férfi, 40 nő; átlagéletkor 40 év (17-70)]. Eredmények: Sikeres zárás 44 (84%) esetben történt. 41 betegnél használtunk Amplatzer típusú eszközt (Amplatzer Septal Occluder-ASO) a zárásra, 38 esetben izolált ASD-t zártunk. Ebben a betegcsoportban a defektusok nagyságának átlaga 16 mm (8-26), a feszített átmérő átlaga 20 mm (12-27) és a választott eszközé pedig, 22 mm (13-28) volt. A natív és a feszített átmérő közötti korreláció mérsékelten szoros (r=0,65; p<0,001). Három esetben többszörös ASD-t zártunk egy Amplatzer-eszközzel. 3 esetben alkalmaztunk Starflex-eszközt, két betegnél kis defektusokat zártunk 23 mm-es eszközzel és egy betegnél két kis defektust 28 mm-es eszközzel. Nyolc betegnél (16%) elálltunk a beavatkozástól. Hét esetben a méretező ballonon nem volt behúzódás és így a záróeszköz felvezetésével nem próbálkoztunk. Egy esetben az eszközt nem sikerült megfelelően elhelyezni, és emiatt vissza kellett húzni. Izolált ASD zárásánál reziduális sönt nem volt látható. A beavatkozás alatt vagy közvetlenül utána szövődmény nem volt, egy késői pitvarfibrilláció jelentkezett és egy esetben a punkció helyén AV-fisztulát észleltünk. Következtetések: A TE-vizsgálat alapján a zárás sikere megjósolható és becsülhető a záróeszköz mérete is, de figyelembe kell venni a septum mobilitását (laza szerkezetét), ami a natív átmérő mellett a feszített átmérőt és az eszköz méretét meghatározza. Ha a pitvari septum mobilis, a sikeres záráshoz nagyobb méretű eszköz szükséges.