A korszerű orvosbiológiai kutatások forradalma nemcsak alapismereteinket bővíti, de egyre több területen magában hordozza a klinikai alkalmazás lehetőségét is. A veleszületett szájüregi és fogazati rendellenességek genetikai hátterének felderítése jó alapot szolgáltat ezeknek a betegségeknek jövőbeni gyógyítására a génterápia eszközrendszerével. A fejlődésbiológiai kutatások jóvoltából egyre közelebb kerülünk a fogak számát, pozícióját és formáját meghatározó tényezők molekuláris szintű megismeréséhez. Mindezek alapján ma már nem tűnnek futurisztikusnak azok a törekvések, amelyek az őssejtkutatás, az embriológia és a molekuláris biológia legújabb eredményeinek felhasználásával a fogak regenerációjának vagy akár újjáépítésének álmát próbálják megvalósítani. Hasonló előrehaladás tapasztalható a periodontális szövetek gyulladásos folyamatainak megismerése, illetve a nyálmirigyek alulműködését helyreállító kutatómunka területén is. A mindennapi fogorvosi gyakorlatban természetszerűleg ma még a biológiai forradalom csak kismértékben érezteti hatását. Ugyanakkor, hogy a nyilvánvaló kihívásoknak megfeleljünk, törekednünk kell a fogászati szempontból fontos korszerű orvosbiológiai alapkutatások eredményeinek megismertetésére. A tanulmány célja az orvosbiológiai alapkutatások és a klinikai fogorvoslás egy speciális, rendkívül izgalmas kérdéskörének megvilágítása, nevezetesen az őssejtek felhasználhatóságának lehetőségei a fogorvosi gyakorlatban.