A rovarok, ezen belül a pókok gyakran megtestesítői félelmeinknek, annak ellenére, hogy közülük csupán néhány olyan faj ismeretes, melynek csípése veszélyes az emberre. A szerzők bemutatnak egy hegedűhátú pók (loxosceles) csípése okozta súlyos lokális, illetve általános tünetekkel járó esetet, ennek kapcsán áttekintik a hegedűhátú pókok előfordulását, a csípésük után kialakuló lehetséges tüneteket, teendőket, terápiás lehetőségeket. A hegedűhátú pók csípése után jelentkező súlyos tüneteket loxoscelismusnak nevezzük. A loxoscelismust a marás helyén jelentkező különböző mértékű lágyrésznecrosis, illetve ritkábban az életet veszélyeztető olyan általános tünetek jellemzik, mint a haemolysis, az ezt követő anaemia, veseelégtelenség. Ezen pókok csípésének kezelésekor számos módszerrel próbálkoznak a dapsone kezeléstől a hyperbaricus oxigénterápiáig, azonban a legbiztatóbb eredményeket az utóbbi időben egyes dél-amerikai országokban (ahol gyakori a hegedűhátú pókok csípése) a kereskedelmi forgalomban is fellelhető antiszérumoktól várják. A kialakult lágyrésznecrosis kezelése necrectomiákból, illetve a gyulladásos panaszok megszűnte utáni sebészeti rekonstrukcióból áll.