Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=77014
MOB:2006/2
Szerzők:Szatmári András; Környei László; Ablonczy László; Temesvári András
Tárgyszavak:SEPTUMDEFECTUSOK, PITVARI
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2005. 35. évf. 3. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Pitvarok közötti kommunikációk transzkatéteres zárása : hazai eredmények  / Szatmári András [et al.]
  Bibliogr.: p. 146. - Abstr. hun., eng.
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2005. 35. évf. 3. sz., p. 141-146. : ill.


Szerzők a pitvarok közötti kommunikációk transzkatéteres zárásával szerzett eredményeiket ismertetik. Száznyolcvanhat esetben alkalmazták az eljárást. Huszonkét betegben a foramen ovale apertum zárását végezték el cryptogen stroke prevenciója céljából. Három gyermekkori esetben teljes cavopulmonalis anasztomózis sebészi fenesztrációjának zárására alkalmazták a módszert. Százhatvanegy betegnél kísérelték meg a szekundum típusú pitvari septumdefektus transzkatéteres zárását. Tizennégy alkalommal a katéteres feszített átmérő meghatározása után a defektusokat transzkatéteres zárásra alkalmatlannak ítélték. Száznegyvenkét esetből - egy kivételével - 141 alkalommal sikeresen zárták a defektust. Egy alkalommal az eszközt sebészi úton, szövődmény nélkül távolították el. Betegeik életkora 4,3-70 év között, testsúlyuk 16-106 kg között változott. A defektusok zárásához kétfajta záróeszközt (Amplatzer Septal Occluder és CardioSeal/Starflex Occluder) használtak. A javallatok tekintetében követték a sebészi megoldásnál alkalmazottakat. Eseteikben a defektusok mérete transthoracalis echokardiográfiával mérve 7-30 mm között változott. Jó korrelációt találtak a transthoracalis és transoesophagealis echokardiográfiás mérések között. A betegeket a beavatkozás alatt és azt követően 24 órán át heparinizálták, majd otthonukba bocsátották. A betegeket járóbetegként, noninvazív módszerek segítségével követték. A követés során késői szövődményt nem észleltek. Felhívják a figyelmet a módszer széles életkori alkalmazhatóságára, valamint a sebészi megoldással szembeni, a beteg számára kedvező voltára. Hangsúlyozzák a betegszelekció fontosságát, s az eljárás elsődleges alkalmazását javasolják. Kiemelik a speciális tárgyi és személyi feltételek szükségességét az eredményesség vonatkozásában. Az eljárást hazánkban elsőként alkalmazták.