Az elmúlt évtized a molekuláris biológia, a genetika és a funkcionális genomika robbanásszerű fejlődését hozta. Az új ismeretek alkalmazása egyre nagyobb teret nyer az orvostudományban, s így a fogorvostudományban is. A génterápia olyan biológiai beavatkozási lehetőségeket kínál, amely egyrészt tekintélyes érdeklődésre tart számot, másrészt komoly tudományos és klinikai kihívást jelent. A mindennapi fogorvosi gyakorlatban természetszerűleg ma még a biológiai forradalom csak kismértékben érezteti hatását. Ugyanakkor, hogy a nyilvánvaló kihívásoknak megfeleljünk, törekednünk kell a fogászati szempontból fontos korszerű orvosbiológiai alapkutatások eredményeinek megismerésére. Ennek a dolgozatnak a célja az orvosbiológiai alapkutatások és a klinikai fogorvoslás egy újabb rendkívül izgalmas kérdéskörének megvilágítása, nevezetesen a nyálmirigyek génterápiás felhasználása, egyrészt maguknak a nyálmirigyeknek, másrészt a nyálmirigyektől távol eső szervek betegségeinek, vagy akár szájüregi betegségeknek a gyógyításában.