Bevezetés: Kóros mirigyhámsejtek a laboratóriumokba küldött cervixkenetek mintegy 1%-ában észlelhetők, potenciálisan nagyszámú beteget jelentenek, összetett problémakörük az érdeklődés előterébe került. Nómenklatúrájuk a Bethesda rendszer 2001 (TBS 2001) bevezetésével jelentősen módosult. Betegek: A szerzők célja, hogy az Országos Onkológiai Intézet Cytopathologiai Osztályának 2000 és 2002 közötti 3 éves anyaga alapján a ?szürke zóna? kategóriába tartozó ?atípusos mirigysejtek nem meghatározható okból? (AGUS)-nak és adenocarcinomának minősített eseteket a TBS 2001 szerint értelmezzék, a betegeket kövessék, a citológiai és szövettani eredményeket összevessék. Eredmények: A vizsgálatra került 36193 cervicalis kenetből 276 esetben ?atípusos mirigysejt?, röviden AGC-NOS (korábban AGUS, reaktív) és 7 esetben AGC ? inkább neoplasticus (korábban AGUS, inkább neoplasticus) (együttesen 0,78%); valamint 35 (0,1%) adenocarcinoma vélemény született. A műtétre került betegek szövettani metszetei 136 (AGC?NOS 106, AGC ? inkább neoplasticus 7, adenocarcinoma 23) esetben voltak elérhetők. A műtétre került összesen 106 AGC?NOS esetből 24-ben egyidejűleg kísérő ?szürke zóna? laphámelváltozás ASC-US (atípusos laphámsejt, meg nem határozható okból) is szerepelt. A klinikailag jelentős elváltozások aránya az AGC ? inkább neoplasticus csoportban 5/7 (71%), az összes AGC?NOS esetben 27/106 (25%), a különbség szignifikáns. Ez az arány a csak AGC?NOS esetekben 16/82 (20%), míg az AGC?NOS egyidejű ASC?US esetekben: 11/24 (46%), a különbség szignifikáns. Az AGC?NOS esetekben a high-grade elváltozások jelentős része laphámeredetű volt. Következtetések: A szerzők adatai ritkán vizsgált összefüggésre mutatnak rá. Az AGC?NOS egyidejű ASC?US citológiai vélemény leválaszt egy potenciális betegcsoportot, ahol a klinikailag jelentős (köztük high-grade) elváltozások tekintetében a kockázat szignifikánsan magasabb.