Bevezetés: Az időskori maculadegeneráció az időskori szerzett vakság legfontosabb oka. Célkitűzések: A közlemény célja a kórkép fotodinámiás kezelésével három és fél év alatt szerzett tapasztalatok összegzése. Módszer: Minden, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján az elmúlt három és fél évben fotodinámiás kezelésen átesett beteg adatai áttekintésre kerültek. Az értékelés legfőbb paramétere a távoli látóélesség változása volt, összehasonlítva a természetes lefolyással. Eredmények: 2000 áprilisától 2003 szeptemberéig 302 betegen történt fotodinámiás kezelés verteporfin festékkel időskori maculadegeneráció exsudativ formája miatt. Egy-, illetve kétéves követésnél átlagosan 2,6, illetve 2,7 sornyi látásromlás volt tapasztalható, szemben a természetes lefolyás szerint várható 4,2, illetve 4,5 sorral. Két év elteltével a betegek 83%-ának volt 0,1 vagy annál jobb látóélessége (ez a jogi értelemben vett vakság határa), szemben a természetes lefolyás alapján várható 32%-kal. Önellátásra való képességet jelentő 0,25 vagy annál jobb látóélességgel kezelt betegek 39%-nak volt, szemben a természetes lefolyás alapján várható 12%-al. A kezeléssel kapcsolatban súlyos mellékhatást nem észleltek. Következtetés: A verteporfinnel végzett fotodinámiás kezelés hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a fenyegető súlyos látásromlás veszélyének és mértékének csökkentésére. Eredményeik a nemzetközi irodalomban közölt adatokat megerősítik. Megfelelő eredmények eléréséhez pontos betegkövetés és jó kooperáció, valamint a kezelés folyamatos és széles körű elérhetővé tétele szükséges.