A szerzők a lokális antibiotikus terápia új módszerét kívánják alkalmazni fertőzések eliminálására. In vitro polymethyl-metacrylat (PMM A) kapszulákat készítettek. Ezen hordozókba gyári kiszerelésű antibiotikumokat helyezve vizsgálták az antibiotikumok diffúzióját az idő függvényében. Az antibiotikumok koncentrációját mikrobiológiai módszerrel határozták meg. A Laky által kidolgozott, nyulak tibiáján in vivo létrehozott krónikus osteomyelitis modell segítségével vizsgálták a Tazocin lokális terápiás hatását. A kísérletesen előidézett osteomyelitist a sebészi debridement-et követően mélyen a velőűrbe helyezett 0.1 ml (piperacillin 0.02 g + 0.005 g tazobactam) gyári kiszerelésű Tazocint tartalmazó PMMA kapszulákkal kezelték. Az in vitro modellen a piperacillin-tazobactam koncentráció a Micrococcus luteus ATCC 9341-re számított minimális inhibíciós koncentráció (MIC) értékek tízszerese-százszorosa volt. In vivo kísérletnél 12 implantált állat esetében 7 nyúl teljes gyógyulását, 3 esetben részleges reparációját tapasztalták. Két állatnál nem volt gyógyulás. A módszer gyors, egyszerű és gazdaságos. Elvileg bármilyen antibiotikum tetszőlegesen választható és célzottan alkalmazható.