Az utóbbi 5?10 évben szinte az összes fontos emberi kórokozó genomszekvenciája ismertté vált, mely forradalmasította új oltóanyagok kifejlesztésének lehetőségét azáltal, hogy megsokszorozta a vakcinákban használandó antigének meghatározásának sebességét és nagyságrendjét. A genomika alapú technológiák jelentős előnyei egyéb társuló technológiákkal karöltve (bioinformatika, expressziós analízisek ? mint amilyenek a microarray/chip rendszerek vagy az in vivo expressziós módszerek ?, random mutagenezis vagy fehérje/peptid-alapú szelekciós módszerek ? proteomika, expressziós könyvtár alapú immunszelekciós eljárások) kiaknázzák a genomszekvenciákban rejlő információkat. Egy, a teljes genominformáción és a szerológián alapuló antigénmeghatározás előnyeit felhasználó új módszert dolgoztak ki a szerzők laboratóriumában bakteriális kórokozók fehérjeantigénjeinek azonosítására. Ezt a technológiát számos patogén esetében alkalmazták, aminek eredményeképpen az immunrendszer által célba vett legígéretesebb antigéneket sikerült azonosítani azok pontos antitestkötő helyeinek (epitóp) meghatározásával együtt. Ezt az antigénarzenált nevezték antigenomnak, és az újszerű technológia lehetőséget nyújt arra, hogy egy integrált validációs rendszerben azonosítsák az adott bakteriális kórokozóval szembeni alegységvakcina legígéretesebb összetevőit. Az ún. antigenom technológia segítségével számos fontos humán patogén estében sikerült új protektív antigéneket felfedezni.