A keresztszalagok állapota az arthrotikus térdben befolyásolhatja a térdízületi endoprotetika indikációs algoritmusát. Jelen tanulmányukban a szerzők egyrészt az elülső keresztszalag makroszkópos megjelenése és a hátsó keresztszalag mikroszkópos állapota közötti összefüggést keresték, másrészt azt vizsgálták, hogy a preoperatív klinikai és radiológiai jellemzők alapján megjósolható-e a keresztszalagok minősége. 42 hátsó stabilizált teljes condylaris protézis beültetése során nyert elülső és hátulsó keresztszalagot makroszkóposan kategorizáltak és fény-mikroszkóposan vizsgáltak. Preoperatív klinikai és radiológiai jellemzők közül az életkort, a mozgástartományt, a tibiofemoralis szöget és a műtét során nyert femoralis reszekátumokból megállapított femoralis rotáció nagyságát vizsgálták. A hátsó keresztszalagot mindössze 13/42 esetben találták morfológiailag teljesen épnek. 26/42 esetben a hátsó keresztszalag mikroszkópos degenerációja igazolódott, de ezek közül csak 12 esetben észleltek makroszkópos károsodást is. Három esetben a mikroszkópos vizsgálattal ép struktúrát mutató szalagon részleges makroszkópos károsodást találtak. Szakadt vagy károsodott elülső keresztszalag mellett nagyobb arányban találták a hátsó keresztszalag mikroszkópos degenerációját. A degenerált hátsó keresztszalagok mellett magasabb életkort, nagyobb műtét előtti flexiós contracturát és femoralis kirotációt, valamint a valgus térdek nagyobb arányát találták. A szerzők véleménye szerint megnyúlt, hiányos vagy szakadt elülső keresztszalag esetén a hátsó keresztszalag mikroszkópos károsodásának lehetősége áll fenn, még ha a makroszkópos megjelenése épnek is tűnik. Idősebb betegek valgus gonarthrosisa esetén nagyobb valószínűséggel mutat degeneratív elváltozásokat a hátsó keresztszalag. Ezen adatok alapján e betegcsoportban a hátsó stabilizált térdprotézisek használata megfontolandó.