Diabetes mellitusban a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata jelentősen nagyobb, mint az azonos korú nem-cukorbeteg egyénekben. A cukorbetegség ugyanolyan kardiovaszkuláris kockázati tényezőt jelent, mint a már kialakult koronáriabetegség, illetve lezajlott miokardiális infarktus a nem-cukorbeteg egyénekben. Számos bizonyíték van arra, hogy a hypercholesterinaemia egy fontos, és befolyásolható kardiovaszkuláris kockázati tényező cukorbetegségben. Az elmúlt időszakban lezárult primer és szekunder prevenciós vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a statinterápia cukorbetegségben szignifikáns kardiovaszkuláris kockázatcsökkenést eredményez függetlenül attól, hogy érbetegség már kialakult-e vagy sem. Ennek eredményeképpen a terápiás ajánlásokban a hypercholesterinaemia korai és agresszív kezelését javasolják és a nagyon magas kockázati csoportokban - mint a kardiovaszkuláris betegséggel szövődött cukorbetegség - az LDL-koleszterin célértékét 1,8 mmol/l-ben határozzák meg. A nagyszámú klinikai vizsgálat ellenére, amelyek bizonyítják a statinok szerepét a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, a gyakorlatban sajnos a betegek nagy százaléka még mindig nem kap, vagy nem megfelelő dózisban kap antilipémiás kezelést. A közlemény ismerteti a statinterápia hatását diabéteszben a kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra a vizsgálatok tükrében.