A szerzők 338 pécsi várandós anyánál, önkéntes szűrővizsgálat keretében, a Merck KFT Thyro-Mobil szűrőbuszával a terhesek jódellátottságának megítélésére a vizelettel történt jódürítés (szemikvantitatív Fast Urine Iodine teszt) és a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatát végezték el. Eredményeiket két csoportra osztva elemezték. Az I. csoportba a gyógyszeres jódpótlásban nem részesülőket sorolták, akik közül 123-an jódozatlan asztali sót, 111-en jódozott konyhasót használtak a terhesség alatt. A II. csoportba 150-200 mikrog/nap jódtartalmú tablettás készítményt rendszeresen szedő 104 várandós nőt soroltak. A csoportok az átlagos életkorban, gesztációs korban, terhességek számában, a pajzsmirigybetegség családi előfordulásának gyakoriságában megfeleltek egymásnak. A jódpótlásban részesült terhesek (II. csoport) átlagos pajzsmirigyvolumene szignifikánsan kisebb volt a jódpótlásban nem részesült I. csoportéval szemben, akik jódozatlan (8,46+-0,30 versus 10,48+- 0,43 ml p<0,001) vagy jódozott konyhasót használtak (8,46+-0,30 ml versus 9,59 +-0,36 ml p<0,01). A normál jódürítés (100-300 ug/1) %-os gyakorisága a gyógyszeres jódpótlásban részesült csoportban szignifikánsan magasabb volt (50,9%; 53/104), mint a jódozatlan (6,5%; 8/123), illetve a jódozott (7,2%; 8/111) konyhasót használók esetében (p<0,001 chi2 56,7 illetve p<0,001 chi2 50,6). Kóros pajzsmirigytérfogat (18 ml, WHO I.) a jódozatlan konyhasót fogyasztóknál 10,57%-ban fordult elő (13/123), a jódozott konyhasót használóknál 5,4%-ban (6/111), míg a jódpótlásban részesült gravidák közül mindössze 0,96%-ban (1/104), mely szignifikánsan különbözött a jódozatlan konyhasót használóktól (p< 0,01 chi2 8,9). A jódozatlan, illetve jódozott konyhasót fogyasztók között a pajzsmirigyvolumen vonatkozásában statisztikailag jelentős különbség nem volt. Vizsgálataik további részében 10 jódozatlan konyhasót fogyasztó, kóros pajzsmirigy-térfogatú, a vizeletben alacsony jódürítésű terhes 1-2 éves gyermekeinek szomato-mentális státusát hasonlították össze a megfelelő jódpótlásban részesült anyák gyermekeivel. A jódhiányos, kóros pajzsmirigy-térfogatú 10 gravida gyermekei közül 2 esetben veleszületett vitium (foramen ovale apertum+hernia inquinalis és foramen ovale apertum+ventri-