Vizsgálat célja: Napjainkban kardiodiabéteszről beszélünk, mely jellemzi ezen kórforma igazi veszélyét, a szív -és érrendszeri szövődmények kialakulását. A sikeres kezelés alapja a betegek teljes körű tájékozottsága. Kutatásom során arra kerestem választ, hogy a cukorbetegek milyen ismerettel rendelkeznek betegségükkel kapcsolatosan, illetve milyen okok állnak annak hátterében. Vizsgálati módszerek és minta: A vizsgálatban kardiovaszkuláris betegséggel szövődött diabéteszesek vettek részt. Felmérésemhez 100 darab anonim önkitöltős kérdőívet osztottam ki. Kérdések egy része az egészségügyi személyzet tevékenységét, másik része a betegek motivációját vizsgálta. Eredmények: A kapott adatok egyértelműen a gondozás minőségének alacsony színvonalára mutatnak rá, melynek hátterében egyrészt a gondozó team tevékenysége, másrészt a betegek motiváltságának hiánya áll. Következtetések: A nem megfelelő együttműködésen alapuló kezelésnek számos magyarázata lehet. A folyamatos edukáció egyenértékű fontosságú a diagnosztikus és terápiás eszközökkel. A már kialakult érszövődmények esetében csak a távolabbi életkilátást és munkaképességet befolyásoló tercier prevenció jöhet szóba. Fontos, hogy a szakdolgozók tevékenysége ne csak diabetológiai osztályokra és gondozókra korlátozódjon, hanem jelenjen meg más területeken is.