Háttér: az iszkémiás stroke szekunder profilaxisában általánosan elfogadott alacsony adagú (100-300 mg) acetilszalicilsav alkalmazása, amely az újabb stroke relatív rizikóját 22%-ban csökkenti, ezen kívül a ticlopidin, clopidogrel és kombinációs kezelés (ASA + dipyridamol) javasolható. A szerző áttekinti az erre vonatkozó irodalmi adatokat és saját vizsgálatait. Metodika: a trombocitaaggregáció mérésével lehetőség van az in vitro hatásosság kimutatására. In vitro aggregációs vizsgálatokat végeztek 100-300 mg/nap ASA-t (n =555), 2 x 250 mg/nap ticlopidint (n=96), valamint 75 mg/nap clopidogrelt (n=67) szedő betegek körében. Eredmények: fix induktor dózisok mellett (adrenalin 10 műM/l, kollagén 2 műM/ml, ADP 5 és 10 műM/l) mért aggregációs gátlási szintek alapján hatástalannak mutatkozott a gátlás a 100 mg ASA-t szedők 17%-ában, a ticlopidint szedők 5%-ában és a clopidogrelt szedők 18%-ában. Az ASA dózisának növelésével (100-300 mg között) az in vitro mérhető hatásosság emelkedett. A ticlopidint szedő betegek körében mindkét dózisú ADP-induktor esetén stabil gátlást lehet elérni, ez a szint nem érhető el 75 mg/nap clopidogrel szedése eseten. Következtetés: a fentiek alapján az iszkémiás stroke szekunder profilaxisában a trombocitaaggregáció gátiasanak in vitro mérése, az egyénre szabott aggregációs szintek beállítása segíthet az újabb stroke elleni hatasos védelemben.