Célkitűzés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45?65 év közötti nők számára kétéves szűrési intervallummal. A dolgozat célja a szervezett emlőszűrési program részvételi mutatóinak meghatározása, beleértve a szűrési és diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételek gyakoriságának elemzését. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az OEP finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2000?2003. közötti 4 évet ölelik fel. Az emlőszűréssel érintett populációban (45?65 éves nők) meghatározták azok arányát, akik a szervezett szűrést megelőző két évben (2000?2001), illetve a program első kétéves ciklusában (2002?2003) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000?2001-es 7,26%-ról a 2002?2003-as szervezett emlőszűrési ciklusban 33,95%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 19,67%-ról 22,05%-ra emelkedett. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 25,85%-ról (2000?2001) 53,46%-ra (2002?2003) nőtt a vizsgált kétszer kétéves ciklus vonatkozásában a 45?65 év közötti nők esetében. Következtetés: A magyar program kezdeti részvételi arányai ? különösen a szervezett szűrést megelőző időszak adataihoz viszonyítva ? biztatóak, azonban a program sikeréhez, az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez ennek további fokozása szükséges.