Mindmáig kevés a klinikai tapasztalat a súlyos vesebetegségben szenvedő nők terhesgondozásával kapcsolatban, hiszen ezeknél a betegeknél leggyakrabban interruptióra kerül sor. Esetünkben egy a terhességének 22. hetében progresszív betegellátás keretében felvételre került, másodszor szülő asszony terhesgondozását ismertetjük, akinek terhessége nephrosis syndromával szövődött. A beteg elzárkózott a terhességmegszakítástól. A kezelés során folyamatos methylprednisolon, azathioprin, a fehérjevesztés ellensúlyozására FFP és albumin, oedemáinak csökkentésére furosemid, clopamid terápiát alkalmaztunk. Az alkalmazott kezelésnek köszönhetően vesefunkcióját terhességének 33. hetéig sikerült egyensúlyban tartani, ezt követően laborértékeiben lassú progresszió jelei mutatkoztak, ezért a várható anyai kockázatot és a magzat túlélési esélyeit mérlegelve a terhesség befejezése mellett döntöttünk. A császármetszés során 1160 grammos, jó állapotú újszülött született. A beteg folyamatosan javuló vesefunkció mellett, szintén jó általános állapotban, újszülöttje rövid intenzív osztályos (NIC) kezelését követően távozhatott.