A felületaktív anyagokból felépülő liotróp folyadékkristályos asszociátumoknak mint gyógyszerhordozó rendszereknek a kutatása az utóbbi évtizedben igen felgyorsult. A kolloidkémiai ismeretek mellett a farmakokinetikai és farmakodinámiai ismeretek bővülésével lehetővé vált a terápiás hatékonyság növelése, a gyógyszerforma-fejlesztés optimalizálása és racionalizálása. Alapkövetelmény, hogy mindig a konkrét hatóanyag tulajdonságainak, célzott alkalmazási módjának ismeretében kell a megfelelő vivőanyagrenclszert megválasztani, szem előtt tartva a tenzid asszociáhim alkalmazhatóságának előnye mellett annak korlátait is.