Az elmúlt évtizedekben zajló kötődéskutatások, csecsemő-megfigyelések és kognitív fejlődéslélektani kutatások egyrészt gazdagították a csecsemőről és gondozójáról alkotott pszichoanalitikus teóriákat, másrészt megerősítettek olyan pszichoanalitikus feltevéseket, mint tükrözés, tartalmazás, projektív identifikáció. A kutatók szoros összefüggést találtak a nem elégséges gondozói (szenzitivitás, tartalmazás, tükrözés) magatartás és a bizonytalan kötődés között. Számos vizsgálat kimutatta a bizonytalan, dezorganizált kötődés és a későbbi patológiás viselkedés közti korrelációt. Rámutattak a korai interakciók nyomán kialakuló szelf- és tárgyreprezentációk preszimbolikus szerveződéseire, a baba-mama közötti interakciók kölcsönös szabályozó mechanizmusaira. A pszichoanalitikus kezelésekben a korai kapcsolati minták megjelennek, és ezek átstrukturálására teszünk kísérletet