Bevezetés és célkitűzés: A fejfájások csak kis százalékában igazolható szervi idegrendszeri eltérés. Migrén és tenziós fejfájás esetén a legfőbb provokáló tényező a stressz, emellett e betegségek gyakran fordulnak elő depresszióval és szorongásos zavarokkal együtt, melyek gyakoribbá, tartósabbá és erősebbé teszik a fejfájásrohamot, megnövelik a rohamot oldó fájdalomcsillapítók mennyiségét, és gyakran szükségessé válik a hangulatjavító- és szorongásoldó szerek alkalmazása is. Szorongásoldásra a gyógyszeres kezelések mellett vagy helyett leggyakrabban az autogén tréning módosított formáit használják. Vizsgálatunk célja a kognitív és szimbóluniterápiás elemekkel módosított Schultz-féle autogén tréning fejfájásra és az ezzel összefüggő gyógyszerszedésre gyakorolt hatásának összehasonlító vizsgálata volt háromféle elsődleges fejfájásbetegségben. Módszer: Nyolchónapos követéses vizsgálatunkban három elsődleges fejfájós csoportban (migrén, tenziós, kevert) vizsgáltuk a kognitív- és szimbólumterápiás elemekkel módosított Schultz féle autogén tréning (AT) hatékonyságát. A vizsgálat során fejfájásnapló segítségével mértük fel a fejfájás-gyakoriságot és a betegek fájdalomcsillapító-, migrénellenes gyógyszer-. illetve szorongásoldó használatának gyakoriságát. Az első négy hónap (megfigyelési fázis) során a betegek elsajátították a fejfájásnapló vezetését, majd a második négy hónap során autogén tréning oktatáson vettek részt. Ezt követően maguk alkalmazták az autogén tréninget. A második, harmadik, negyedik hónap adatainak átlagát tekintettük alapadatoknak, ezt hasonlítottuk össze a vizsgálat 5., 6., 7. és 8. hónapjában nyert adatokkal, Eredmények és következtetés: Eredményeink szerint a módszer mindhárom vizsgált elsődleges fejfájáscsoportban csökkentette a fejfájás-gyakoriságot és a fejfájós páciensek kezelésében alkalmazott gyógyszerek mennyiségét, így a módosított Schultz-féle autogén tréning rendszeres gyakorlása a gyógyszeres kezelés kiegészítője, sőt, alternatívdia lehet elsődleges fejfájások esetén.