A traumás eredetű amputációk és a végtagi ischaemia-reperfusio (I/R) komoly kihívást jelentenek, ugyanakkor kevés olyan laboratóriumi paraméter ismert és használatos, amely alapján megítélhetőbbé, követhetőbbé válna a prognózis. Különösen igaz ez olyankor, amikor a preventív hűtés sokszor kétélű hatása is befolyásolja a klinikai állapotot. A kérdések tisztázására, a prolongált végtagi hideg és meleg ischaemia-reperfusiót, annak lokális és szisztémás hatásait vizsgálva keverék kutyákon kísérletes modellt dolgoztunk ki. Jelen munkában összegezzük az informatívnak mutatkozó laboratóriumi és fizikai paramétereket. A nem hűtött I/R kísérleti csoportban a femoralis erek 3 órás leszorítása mellett az erek alatt vezetett, a comb körül megfeszített acélhurokkal a lágyrészeket külön is kirekesztettük 7 óra időtartamra. Az ischaemia letelte után - a femoralis erek felengedését követően - 4 óra reperfusiót biztosítottunk, majd az acélhurkot eltávolítottuk. A hűtött I/R csoportban ugyanezt elvégeztük a comb köré helyezett jégtömlőkkel előidézett 3 órás hűtéssel. Ezen túlmenően hűtött és nem hűtött áloperált csoportokat alakítottunk ki. A műtétek előtt, a reperfusio első órájában, valamint az 5. posztoperatív napig vett vérmintákból haematologiai, haemostaseologiai, haemorheologiai és rutin kémiai vizsgálatokat végeztünk. A hűtött és nem hűtött ischaemia-reperfusio között jelentős különbséget mutatott több haemorheologiai és haemostaseologiai paraméter, melyek az áloperált csoportokhoz képest is különböztek, és e modellben alkalmasnak bizonyultak a változások általános elkülönítésére és követhetőségére.