A hypercalcaemia a klinikai gyakorlatban igen gyakran észlelt laboratóriumi eltérés. Számos betegségben előfordul, de leggyakrabban malignus betegségekhez, hyperparathyreosishoz és a D-vitamin-metabolizmus zavaraihoz társul. A hypercalcaemia megjelenése malignus betegségekben rossz prognózist jelent, az esetek legnagyobb részében a parathormonszeru protein termelődésével áll kapcsolatban, de ezenkívül más okait is leírták már. Granulomatosus betegségekben a D-vitamin metabolitjainak túltermelődése áll a hypercalcaemia hátterében. Az akut hypercalcaemiák kezelésében etiológiától függetlenül igen fontos a folyadékpótlás, ill. a forszírozott diuresis, emellett gyógyszeresen a biszfoszfonátok, kalcitonin, gallium-nitrát, glükokortikoidok alkalmazása jön elsősorban szóba. Ebben az áttekintésben a szerzők a malignus és granulomatosus megbetegedésekhez társuló hypercalcaemiák patogenezisét és a hypercalcaemiák kezelésének legfőbb szempontjait foglalják össze, a gyakorlati szempontok figyelembevételével.