A szerzők célja a depresszív állapot és néhány ezzel összefüggésbe hozható körülmény felmérése akut myocardialis infarctusban szenvedő (AMI) betegeknél. 65 évnél fiatalabb betegeket (n=83, 24 nő, 59 férfi, átlagéletkor: 53š7,2 év) vizsgáltunk az AMI 5-7. napján a Beck-féle depresszió kérdőív és egy strukturált interjú segítségével. A 27%-ban előforduló depresszív szindrómás (D) eseteket és a hangulati zavart nem mutató betegcsoportot (ND) hasonlítottuk össze; a szocioökonómiai státusz, az AMI bekövetkeztének vélt okai (biológiai és/vagy pszichés és/vagy szociális), az egészségmagatartás kontrollérzete, a társbetegségek, valamint a nemek között mutatkozó eltérések tekintetében. Eredmények: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a D csoportban kétszeres volt az ND csoporthoz képest, az anyagi helyzetét a D csoport 30%-ban rossznak, 60%-ban kielégítőnek, 10%-ban jónak ítélte, míg az ND csoport 22%-a rossznak, 50%-a kielégítőnek és 28%-a jónak. Az ND, illetve D csoport között az AMI bekövetkeztére vonatkozó oktulajdonítás tekintetében nem volt számottevő eltérés. Az egészségmagatartás kontrollérzetének teljes hiányával rendelkezők aránya a D csoportban kétszeres volt az ND csoporthoz képest. A társbetegségek vonatkozásában, számottevő különbség a hypertonia, a diabetes melitus, a lipidanyagcsere-zavarok, valamint a krónikus tüdőbetegség tekintetében nem mutatkozott, ugyanakkor a D csoportban az ulcus, krónikus gastritis, irritabilis colon szindróma előfordulása kétszeres volt az ND csoporthoz képest. AMI-ban a nemek között eltérés volt, a nők 62%-a, a férfiak 23%-a bizonyult depressziósnak. Következtetés: a vizsgált betegek körében előforduló depresszív zavarok aránya (27%) nem magasabb a magyar átlagpopuláció hasonló értékénél (30,5%). AMI-ban előforduló depresszió esetén adatainkból kiemelendő a nőbetegek és a felsőfokú iskolai végzettségűek magasabb aránya, valamint az egészségmagatartás kontrollérzetében mutatkozó eltérés.