A szerzők ismertetik a scarf osteotomiával szerzett tapasztalataikat a belgiumi St. Joseph Klinika beteganyagán végzett vizsgálatok alapján. A retrospektív vizsgálat 51 beteg 62 lábán végzett műtéti beavatkozás klinikai és radiológiai eredményeit foglalja össze 21,8 hónapos átlagos utánkövetési idővel. A diaphysealis Z-osteotomia mellett a műtéti beavatkozás obligát része medialisan az exostosis eltávolítása a tok raffolásával, valamint a distalis lateralis lágyrész release. Kiegészítésként 38 esetben a proximalis phalanxon Akin-osteotomia, 17 esetben akisebb metatarsusokon Weil-osteotomia, és 9 esetben Hohmann-műtét került elvégzésre. A szerzők az eredményeket klinikai vizsgálatok, az AOFAS (American Orthopedic Foot and Ankle Society) klinikai értékelő rendszer és radiológiai vizsgálatok alapján mérték fel. Az AOFAS score pontértékei a műtét után szignifikánsan javultak az átlagos preoperatív 43,69 pontról 84,84 pontra. Szignifikáns javulást volt észlelhető a hallux valgus szög (29,85°-ról 12,38°-ra), az intermetatarsalis szög (ll,64°-ról 6,97°-ra) valamint a distalis metatarsalis articularis szög (13,17°-ról 7,75°-ra) értékeiben is a műtét következményeként. Metatarsusfej necrosis nem fordult elő, hat esetben a korrekció nem volt megfelelő mértékű, három esetben alakult ki hallux varus. Elvégzett vizsgálataik alapján a szerzők a scarf osteotomiát alacsony szövődményrátával bíró, megbízható és jó korrekciót nyújtó megoldásnak tartják a hallux valgus enyhétől középsúlyos fokú eseteinek műtéti kezelésében.