Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások kötelezőek, ennek ellenére növekvő számban fordulnak elő olyan szülők, akik - kontraindikáció hiányában is - elzárkóznak attól, hogy gyermekeik az oltási naptár szerint esedékes védőoltásokat megkapják. Az oltatlanok a populáción belül esetenként sajátos csoportokat alkotnak (etnikai, vallási stb.). A szervezett oltásellenes csoportok megjelenésével az oltásmegtagadások számának további emelkedésére lehet számítani. A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy mekkora kockázatot jelent az oltásmegtagadók számának felszaporodása egy adott populáción belül a közösségre. Módszer: a Reed-Frost teória alapján a szerzők modellezték egy közvetlen úton terjedő, védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedés, a pertussis lehetséges terjedését a populációban, az átoltottság csökkenésének függvényében. Eredmény: Az oltásmegtagadók számának növekedése nem csupán az egyéni védelem hiányát vonja maga után, hanem károsan befolyásolja a védőoltások populációs hatását - a nyájimmunitást -, és ezzel együtt az oltottak kockázatát is növeli. Expozíció esetén az oltottak és nem oltottak csoportja közötti keveredési arány meghatározza az adott fertőző betegség terjedését. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy amennyiben az oltatlanok száma nő egy populációban, a fertőzések incidenciája is növekszik, méghozzá az oltottak és nem oltottak közötti érintkezések arányának függvényében.