A szerzők a kórboncolás jelentőségét vizsgálták a halál okának megállapításában, a klinikai és kórbonctani diagnózis összevetésében, új kórképek felismerésében, új anatómiai ismeretek feltárásában, az epidemiológiai kutatásban, új képalkotó módszerek hatékonyságának lemérésében, a haláloki statisztika megbízhatóságában, az egészségügyi munka minőségének ellenőrzésében. Irodalmi adatok és saját számítógépes rendszerük több ezer boncolás adata alapján megállapítják, hogy a modern képalkotó vizsgálatok diagnosztikus megbízhatóságának mérésére a kórboncolás a leghatékonyabb módszer. A kórboncolás még a XXI. században is alkalmas lehet az egészségügyi munka minőségének ellenőrzésére, olyan esetekben, amikor a betegség diagnózisának felállítása nem biokémiai módszereken alapul. Ezen feladatok megbízható teljesítéséhez a kórboncolás minőségét is ellenőrizni kell.