Az otosclerosis etiológiája jelenleg sem ismert. Az oticus capsulában kialakuló perzisztens kanyaróvírus fertőzés az otosclerosis egyik fontos kóroki tényezője lehet. A fertőzött sejtek felszínén jelentkező krónikus, virális antigén stimuláció másodlagos autoimmun reakciót indukálhat az oticus capsula ellen. Az elmúlt másfél évtizedben számos közlemény foglalkozott a kanyaróvírus otosclerosisban betöltött etiológiai szerepével. A kanyaróvírus jelenléte több molekuláris biológiai módszer segítségével volt igazolható az otosclerosisos betegekben: RTPCR, immunhisztokémia, kanyaróvírus ellenes IgO kimutatása perilympha mintákban. Ezek az eremények azonban számos ellentmondással jártak. Az otosclerosisos betegek fagyasztott stapestalp mintáiból előzetes porítást követően kivontuk az emberi és a virális nukleinsavakat. A kanyaróvírus RNS-ét nagy érzékenységű RT-PCR módszer segítségével amplifikáltuk. Pozitív kontrollként Edmonston és Schwartz típusú kanyaróvírus törzset, míg negatív kontrollként corticalis csontot, satpes superstruktúrákat, malleus és incus mintákat alkalmaztunk. A 102 otosclerosisos stapes mintából 62 esetben sikerült igazolni a kanyaróvírus RNS-ének jelenlétét. A kanyaróvírus detektálása a többi mintában sikertelen volt. A kanyaróvírus valószínűleg igen fontos szerepet játszik az otosclerosis pathogenesisében. A 40 negatív minta esetén valószínűleg genetikailag meghatározott otosclerosissal, illetve egyéb okból bekövetkezett stapes fixációval álltunk szemben.