Az Egészségügyi Világszervezet Countrywide Integrated Non-communicable Disease Intervention Programjának célkitűzése csökkenteni azokat a kóroki tényezőket, amelyek közös kockázatként szerepelnek a leggyakoribb nem-fertőző betegségek esetében. A program keretében az életmódi kockázati tényezőket 2-3 éves intervallumokban vizsgá ják. A legutóbbi Egészségfelmérés dohányzással kapcsolatos eredményeiről számolnak be a szerzők. Az Egészségfelmérést 2001-2002-ber 12 európai országban végezték el, közös protokoll szerint. A magyar adatfelvétel a 20-69 éves populációt reprezentálja. Magyarországon a postán kiküldött önkitöltős kérdőívvel 54%-os válaszarányt értek el. A kérdőív kérdéscsoportjai az egészségi állapottal és az egészségügyi rendszer igénybevételével, a- dohányzással, a táplálkozással és alkoholfogyasztással és végül a fizikai aktivitással foglalkoztak. Az eredmények szerint a 20-69 éves magyar felnőtt lakosság 25,8%-a rendszeresen dohányzik; naponta átlagosan 16,5 szálat szív el. A vizsgált korosztályoknak 39,3%-a lakik olyan lakásban, ahol valaki dohányzik és az aktív munkavállalók 19,3%-a dolgozik naponta több mint 5 őrét környezeti dohányfüstnek kitéve. A dohányos betegek 40%-a kapott leszokási tanácsot az őt kezelő orvostól. Azok, akik valamely, a dohányzás által súlyosbított alapbetegségben szenvednek 3,8-szor nagyobb eséllyel kapnak leszokási tanácsot. A nők körében az alacsonyabb cigarettafogyasztás mellett stabilabb a dohányzási szokás, nehezebben szoknak le. A dohányzásra való rászokás ideje az elmúlt fél évszázadban főképp a nők körében korábbi életkorra tolódott, több mint 8 évvel. A felmérés eredményei többféle felhasználást tesznek lehetővé. Mint egy nemzetközi adatfelvétel része, lehetőséget ad a többi ország eredményeivel való összehasonlításra. Az eredmények felhasználhatók a dohányzással kapcsolatos, az Európai Uniós csatlakozást követő szabályozás-változás monitorozásának bázis adataiként, illetve ki lehet jelölni néhány lehetséges beavatkozási pontot a dohányzás elleni küzdelemben: a dohányzás ártalmainak oktatása minden korosztály számára, az orvostársadalom prevenciós gondolkodásának fejlesztése és a nők leszokási hajlandóságának fokozása.