A XXI. Század rohanó tempóban változó világához való alkalmazkodás minden embertől nagy erőfeszítést igényel. A gyorsan fejlődő szakmai ismeretek követése, a betegágy melletti helytállás, a folyamatos tanulás, továbbképzés igénye, a világ, Európa, hazánk történéseinek nyomon követése nem kis feladatot ró az ápolókra. A gyors változás mellett napjaink másik jellemző vonása a bizonytalanság, ami bennünket, egészségügyi dolgozókat testközelből érint. Uniós csatlakozás, kórháztörvény, privatizáció, irányított betegellátás csupa új fogalom, új követelmények. Mire megismerjük az egyiket, érvénybe lép a másik., vagy teljesen bizonytalan lesz a sorsa. E kérdőíves felmérés 2003 év őszén készült, mikor fél évvel voltunk az EU csatlakozás előtt, hetekkel az ún. kórháztörvény parlamenti elfogadása után. Azóta hazánk az EU tagja, a kórháztörvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, ennek ellenére megkezdődött az egészségügyben is egy privatizációs folyamat, amelyről a legújabb hírek szerint népszavazás útján dönthet az ország. Az egészségügyben történt változások érintik az egészségügy minden szereplőjét - az önkormányzatokat, mint tulajdonosokat, a biztosítókat, - de véleményem szerint legmélyebben és legérzékenyebben az egészségügyben dolgozókat, valamint az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegeket. A rendszerváltozás óta minden kormány más-más elképzelés megvalósításába kezdett bele, napjainkban pedig a 4 éves ciklus felénél alakul új kormány, új miniszterekkel, új elképzelésekkel, hogy a jövőben mi várható nehéz megitélni, de a bizonytalanság érzése kézzelfogható.