A szerzők a, gyermekkori malignus betegségek és azok kezelése során fellépő, vesét érintő elváltozások okait, valamint a prevenció és a kezelés lehetőségeit tekintik át. A vese, károsodása daganatos infiltráció, a tumor vizeletelvezetési akadályt okozó hatása, hypovolaemia, tumorlysis szindróma (TLS), nephrectomia, irradiáció, cytostaticumok és egyéb nephrotoxikus gyógyszerek alkalmazása következtében jöhet létre. A cytostaticumok közül a platinaszármazékok, a methotrexat, az alkiláló ágensek és az antraciklin antibiotikumok nephrotoxicitása a legszámottevőbb. A glomerularis filtrációs ráta, a proximalis, valamint distalis tubulus funkciók megítélése céljából, a cystatin C módszert, az N-acetil-.béta-glükózaminidáz aktivitás és a microalbuminuria meghatározását, valamint a szérum és állvizelet ozmotikus koncentrációjának egyidejű mérését ajánlják. A képalkotó eljárások a kórismézés, a reziduális és recidív tumor kimutatása szempontjából hásznosak, emellett hozzájárrulnak a vesefunkció pontosabb megítéléséhez. A prevenciós és teráliás eljárások közül a legtöbb, evidencián alapuló ajánlás a TLS meg előzésére és kezelésére vonatkozik. A TLS okozta morbiditás és. mortalitás csökkentése érdekében a "standard" allop,urinol-hiperhidrációs kézelés mellett a magas rizikójú betegekben bevezetésre került a rekombináns urát-oxidáz. A cytostaticumok által kiváltott vesekárosodás prevenciójában a specifikus antidotumok mellett fontos az erőteljes hidrálás és a vizelet-pH optimalizálása, Tekintettel arra, hogy a, platina és antraciklinszármazékok oxidatív stresszt előidézve károsítanak, ígéretes terápiás lehetóségeket kínálnak az antioxidáns szerekkel folytatott klinikai, preklinikai és állatkísérletek. A kialakult vesekárosodás terápiájában az antioxidánsok mellett az angiotenzin konvertáló enzim gátlóknak, a gondosan megválasztott diureticus kezelésnek és.az eritropoetinnek lehet szerepe.