Célunk az autonóm neuropathia és.a '24 órás ambuláns vérnyomásprofil közötti összefüggés értékelése volt 2-es típusú. diaheteses betegekben. Negyven normoalbuminuriás, az eseti vérnyomásértékek alapján normotoniás 2-es típusú dia'beteses betegét és 1'7 egészséges kontroll személyt vizsgáltunk. Az autonóm funkciót az öt standard cardiovascularis reflex-teszt segítségével értékeltük. Az autonóm neuropathia súlyosságát score-értékkel jellemeztük. A 24 , órás ambuláns; vérnyomás-monitorozást MEDITECH ABPM 04 készülékkel végeztük. A 24: órás systolés átlagvérnyomás a neuropathiás diabeteses betegekben az életkorra, nemre és dohányzásra történt korrekciót követően is magasabb volta kontrollokhoz (p<0,01) és a neuropathiában nem szenvedő betegekhez képest (p<0,05). A diabeteses betegekben az ABPM-paraméterek és a cardiovascularis reflex-tesztek közötti összefüggések értékelésekor a Valsalva-hányados, illetve a tartós kézizomfeszülést kísérő diastolés vérnyomásváltozás negatívan korrelált a 24 órás systolés (p<0,01)_és diastolés (p<0,05) vérnyomás standard deviációjával. Hasonló kapcsolatot találtunk a felállást követő systolés vérnyomásváltozás és a systolés (p<0,0001), illetve diastolés (p<0,01) átlagvérnyomások között. Az autonóm neuropathia súlyosságával összefüggésben a 24 órás systolés (p<0,0001) és' diastolés (p<0 01) átlagvérnyomások emelkedését észleltük. Ezek az összefüggések az életkorra, nemre, BMI-re és dohányzásra történő korrekciót követően is változatlanok maradtak. Eredményeink alátámasztják az autonóm neuropathia és az emelkedett 24 órás ABPM paraméterek egyéb rizikófaktoroktól független összefüggését 2-es típusú diabetesben. Az autonóm neuropathiában szenvedő 2-es típusú diabeteses betegekben az egyéb rizikófaktoroktól függetlenül érdemes elvégezni a 24-órás ambuláns vérnyomás monitorozást a ,hypertonia korai kiszűrése céljából, a hypertoniás diabetesesekben pedig a cardiovascularis rizikó felmérése során célszerű az autonóm funkciót is vizsgálni.