A szerzők összefoglalják a szívkamrák repolarizációját (vagyis az EKG QT-időszakaszát) megnyújtó nem antiarrhythmiás gyógyszerek ritmuszavarkeltő (torsadogen) hatására vonatkozó modern ismereteket. A gyógyszer által kiváltott hosszú-QT-szindróma és pontfordulásos (torsades de pointes) kamrai tachycardia EKG-jellemzőinek és elektrofiziológiai mechanizmusának fölvázolása után ismertetik a repolarizációs rezerv fogalmát és arrhythmogenesisben betöltött szerepét. Tájékoztatnak a QT-intervallumot megnyújtó nem antiarrhythmiás gyógyszerek proarrhythmiás hatásának sarcolemmalis (ioncsatorna szintű) hátteréről. Bemutatják az esetenként hirtelen szívhalált okozó adverz gyógyszerreakció klinikai fontosságára és előfordulási gyakoriságára vonatkozó farmakoepidemiológiai adatokat. Ismertetik a torsades de pointes típusú polimorf kamrai tachycardia kockázati tényezőit, és számba veszik azokat a gyógyszercsoportokat és egyedi farmakonokat, amelyeknek QT-prolongáló és torsadogen mellékhatása van.