Magyarországon az összes stroke esemény 10%-a agyállományi vérzés. Jelenleg akár a hagyományos, akár a sebészi ellátást választjuk, magas mortalitásra - hozzávetőlegesen a vérzéses esetek 113-át veszítjük el a kezelés során -, és súlyos maradványtünetekkel gyógyuló betegekre számíthatunk. Agykamrákba törő állományvérzés rontja a prognózist, és a halálozás - még a kedvező gyógyhajlamot mutató csoportban is - nagyjából 50%-ra emelkedik. Az agyállományi vérzésre gyanús betegeket, sürgősséggel az erre specializálódott intézményekbe kell szállítani. Itt történik az emelkedett koponyaűri nyomás, és az állományvérzés okozta szisztémás hatások intenzív ellátása, illetve a megfelelő indikáció esetén műtétet végeznek. Mindez csökkenti ugyan a morbiditást, de hatékony terápia a mai napig nem tisztázott. Jelentős sikert csak újabb sebészi, illetve gyógyszeres kezelés bevezetésétől várhatunk. Jelenleg a leghatásosabb eszközünk a megelőzés! Az állományvérzések-kamravérzések legfontosabb rizikófaktora ugyanis a kezeletlen, tartós hipertónia, ami olyan patológiás elváltozásokat okoz a koponyaűri kiserek falában, amelyek az érfal megrepedéséhez vezetnek.