A kórosan magas, vagy alacson plazma protein szintek gyakran vezetnek téves eredményre az immunanalitikai elven működő szabad hormonszintek meghatározásakor. A súlyosbetegek esetében tapasztalt alacsony szabad thyroxin (fT4), illetve szabad triiodthyronin (fT3) szinteket ezért nem csak a szervezet kompenzációs mechanizmusaként értelmezhetjük, hanem laboratóriumi artefaktumra is gondolnunk kell. Azt, hogy ezen két ok közül melyik tehető jobban felelőssé az alacsony hormonszintek kialakulásában még nem eldöntött kérdés. A szerzők ehhez a dilemmához kívántak további adatokkal szolgálni. Módszer: alacsony albumin és/vagy alacsony IgG szintű súlyos betegek szérumában in vitro fokozatosan növelték az IgG, illetve albumin szintet és ezekből a manipulált mintákból határozták meg az fT4 és fT3 szinteket, kétféle módszerrel. Eredményeik: a szérumokban növelve a két fehérje koncentrációját az fT4 - és még kifejezettebben az fT3 - mérés torzítása a fehérje szintek növelésével szignifikáns pozitív koncentrációt mutatott. Az IgG szint változtatásának hatása a torzításra mérsékeltebb volt, mint az albumin hatása. Az albumin szint növekedésével a nem kívánt eltérés foka erőteljesebb volt az alacsony IgG szintű szérumokbsn, mint a normális IgG szint esetén. Következtetéseik: a szabad pajzsmirigy hormon értékrk a szérum albumin és IgG  szintjétől is függenek. Eredményeik megerősítik, hogy a súlyos betegségben szenvedők szérumában mért normálistól eltérő pajzsmirigy hormonszint nem csak a szervezet természetes válaszreakciójából származhat, hanem laboratóriumi műtermékként is kezelendők.