A női reproduktív működést számos testi és lelki jelenség változása kíséri. A ciklussal összefüggő neurokémiai folyamatok közül fontos kiemelni a kronobiológiai összefüggések szerepét, mivel számos paraméter eltérő értéket mutat a ciklus különböző fázisaiban. Emellett a kronobiológiai szabályozással összefüggő, elsősorban az alvással kapcsolatos folyamatok hasonló eltéréseket mutatnak a premenstruális szindrómában szenvedő páciensek, illetve az affektív zavarokban szenvedő betegek esetében. Így például a premenstruális szindrómában szenvedő nők esetében a luteális fázisban csökken a REM latencia, ami depressziós betegekre is jellemző. A hanglulatzavarokhoz is gyakran társul a kronobiológiai szabályozás zavara, emellett a depresszió kialakulásának valószínűsége fokozott azokban az időszakokban, amelyek során változás áll be a reprodukcióval kapcsolatos hormonális működésekben. Cikkünkben bemutatjuk a kronobiológiai szabályozással összefüggő folyamatok (alvás, időészlelés, testhőmérséklet-szabályozás, melatonin-szekréció, kortizol-szekréció, prolaktin-szekréció) változásait a női nemi ciklus egyes fázisaiban, illetve ezek eltéréseit a premenstruális szindróma esetében. A legmarkánsabb eltéréselvet a kortizol-, prolaktin- és melatonin-szelcréció esetében írták le. A kutatások alapján valószínűnek látszik, hogy a gonadális szteroidhormonok szintjének ciklusfüggő ingadozása - a cirkadián szabályozás komponenseinek szinkronicitására gyakorolt hatásán keresztül - a ritmus amplitúdó és fázis/időzítés összefiiggéseit befolyásolja. A premenstruális szindrómában a fázis korábbra tolódása tapasztalható, mégpedig specifikusan a luteális fázis idején, ami - a PMS tüneteivel együtt -fényterápiával korrigálható.