A myocardialis infarctus az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált, főleg a fejlett országokban. A gyógyszeres kezelés (thrombolysis, béta-receptorblokkolók, ACE-gátlók, antithrombocyta szerek, lipidszint csökkentők stb.), valamint eszközös (percutan coronaria intervenció, intraaorticus ballonpumpa, reszinkronizációs kezelés, bal kamrai asszisztáló készülék stb.) eljárások mellett a betegek életminősége, a morbiditási és mortalitási adatok jelentősen javultak. Ennek ellenére gyakran tapasztalható, hogy myocardialis infarctust követően szívelégtelenség alakul ki egyrészt a jelentős sejtveszteség, másrészt a bal kamrai remodeling miatt. Eddig nem állt rendelkezésre olyan terápiás eljárás, ami a szívizomsejtek újdonképződésével hatna, azonban az utóbbi 5 évben már humán klinikai fázisba került az úgynevezett myocardialis őssejt kezelés. A szerzők összefoglalójukban áttekintik az őssejtek általános jellemzőit, az eddigi preklinikai és humán klinikai alkalmazásukat myocardialis infarctusban, rágvilágítva, hogy miért is kerültek az érdeklődés középpontjába. Az ígéretes eredmények azt sugallják, hogy a jövőben a szívinfarctus kezelésében egy új terápiás lehetőség kap helyet, a saját csontvelői őssejtek intramyocardialis beültetésével. Az őssejtterápia és a regeneratív medicina új távlatokat nyithat a kardiológiában is, azonban mint minden orvosi beavatkozás, ez is rejthet magában veszélyeket és okozhat mellékhatásokat. Jelenleg még számos molekuláris és celluláris mechanizmus vár tisztázásra, emiatt óvatosan kell bánnunk a kezünkben lévő lehetőséggel. A jövőben jól megtervezett, multicentrikus klinikai vizsgálatokat kell végezni az eljárás hosszú távú biztonságosságának és hatékonyságának igazolására.