A több mint negyed százada egyre szélesedő körben alkalmazott kalciumcsatoma-blokkolók nem homogén csoportot alkotnak, ennek megfelelően különbségeket találhatunk az indikációkban, illetve az alkalmazási útmutatásokban is. Mégis egységesen megállapíthatók a következők: vérnyomáscsökkentő hatásuk kifejezett, antianginás hatásuk önállóan is jelentős, nemcsak másodlagosan, az alacsony vérnyomás (falfeszülés mérséklése), a perifériás ellenállás csökkentése útján. Fontos a vazospasztikus anginában való kiemelt szerepük, ezek mellett a stabil anginán kívül a változó küszöb mellett jelentkező angina és a kevert anginaformákban kimutatott nagyon kedvező hatásuk. Szupraventrikuláris ritmuszavarokban alkalmazhatók (nem DHP-csoport). Alkalmas a stroke primer és szekunder prevenciójára. A célszervkárosodások közül a mikroalbuminuriával társult nephropathiákban kiemelten ajánlott a kalciumantagonisták adása. Diabétesz mellituszban szenvedő hipertóniásoknál előnyös adni a DHP-csoportba tartozó szereket, ezek jól kombinálhatók és még eredményesebben adhatókACE-gátlókkal.A jövőben a fix kombinációk irányába fog tolódni a hipertónia kezelése, várhatóan különböző dózisok mellett. A diuretikumokkal való kombinálás után várható a kalciumantagonisták és az ACE-gátlók együttes adásának elterjedése. A gyógyszeripar másik fejlődési ága, amikor egy új molekula (prodrug) a metabolizmusa során olyan komponensekre esik szét, melyek különböző hatástani csoportokban hatnak, avagy egyetlen molekula tartalmaz több olyan szerkezeti elemet, prosztetikus csoportot, melyekkel képes lesz a különböző receptorokhoz kapcsolódni. A tudományos lehetőségek, beleértve a genetika roppant ütemű haladását is, adottak, hogy világszerte további eredményeket érjünk el a betegek érrendszere védelmében, az életminőség javításában és a várható élettartam megnövelésében is.