Több kutatás is jelzi, hogy a rossz egészségi állapotú, kedvezőtlen egészség-magatartású, valamint a roma népesség között jelentős az átfedés. Egyes kutatások arra utalnak, hogy életmóddal kapcsolatos tényezők mellett az orvos-beteg kapcsolat problémái is hozzájárulnak a cigányok rossz egészségi állapotához. A magyarországi roma populáció egészségi állapotának javítása érdekében új módszerek bevezetésére van szükség. A prevenciós munka hatékonyságának fokozását, valamint a romák és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának javítását csak szociokulturálisan adaptált programok bevezetése segítheti érdemlegesen. A szerzők a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatásával 76 egészségklubból álló hálózatot hoztak létre Tolna, Somogy és Zala megyékben több mint kétezer, második világháborús sérelmei miatt kollektív kárpótlásra jogosult idős cigány ember számára. A szervezési és adminisztratív munka jelentós részét felkészített roma mediátorok, valamint a helyi közösségek vezetői végezték. Előzetes állapot- és igényfelmérés után a romák három alkalommal interaktív előadásokat hallhattak a szívérrendszeri, a daganatos, valamint a mozgásszervi betegségekről és a kockázati tényezőkről, különös tekintettel a dohányzásra és a táplálkozásra. Az előadásokat látogatni nem képes, idősebb, beteg embereket a felkészített roma mediátorok otthonukban keresték fel, többször a területileg illetékes egészségügyi és szociális ellátórendszer képviselőivel. A részvételt élelmezési jegyek szétosztásával ösztönöztük. Az előadásokon, valamint a családlátogatások során szociális és jogi problémák felvetésére is lehetőség nyílt. Tapasztalataink, a program értékelése, valamint a programban résztvevők visszajelzései alapján megállapíthatjuk, hogy a közösség szükségleteit és igényeit figyelembe vevő, klubokban folyó egészségnevelés, valamint a roma betegek és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatát javító akciók hatásos és hatékony eszközök a roma népesség egészségi állapotának javításában.