A nazométer a foniátriai diagnosztikában nemzetközileg elfogadott műszer, amely alkalmas a nazalitás mértékének objektív megállapítására. A műszer a teljes hangenergiának a szájon, illetve az orron át kiáramló hányadát elkülönülten méri beszéd közben. Az orrhangzósság mértékét az orrhangzóssági mutató vagy mért nazalitási index (nasalance score) jellemzi, amelyet a készülék számítógépes jelanalízis alapján a fonációval azonos időben képernyőn jelenít meg. 75 hibátlan beszédű és ép hallású személyen (30 gyermek, 45 fehzőtt) végzett vizsgálataink első feladata volt a magyar nyelvre vonatkozó normatív nazalitási értékek meghatározása csoportbontások szerint. Olyan tesztanyag összeállítása volt a cél, amely alkalmas a kóros elváltozások észlelésére és súlyossági fokának meghatározására. Programunk lépései a kisvetkezők: magánhangzók, réshangok, zárkezdésű szótagok, orális, nazális és vegyes hangzóösszetételű mondatok, folyamatos szövegek élettani nazalitási értékeinek megállapítása. A gyakorlatban leginkább alkalmazható rövid tesztek közül a nazális hangzókat nem tartalmazó "Zsuzsi kutyája ugat" mondat orrhangzóssági mutatójának középértéke 11-13% közötti értéknek bizonyult, a nazális mondat ("A majom banánt enne") mért nazalitása: 56-57%, míg a vegyes összetételű mondat ("Jó napot kívánok!") élettani indexe: 31-39%. Az értékeket a kor és a vizsgált személy beszédképzettsége befolyásolja: felnőttek nazalitási indexe magasabb, mint az 5-7 éves gyermekeké, és a beszéd szempontjából képzettek (logopédusok) nazális rezonanciája kifejezettebb, mint az "iskolázatlan fülűeké". A nemnek nincs szignifikáns befolyása a nazalitás fokára, nőknél valamivel magasabb a nazalitási index. 36 felnőttel végzett auditív-perceptív vizsgálataink eredményei a mért nazalitással korreláltak, és így alátámasztották az eljárás alkalmazhatóságát különféle kóros elváltozások objektív megítélésében. Vizsgálatunk végső célja a nazométer hazai gyakorlatba történő bevezetése és alkalmazási lehetőségeinek bemutatása. A kóros elváltozásokra jellemző mért nazalitási értékeket dolgozatunk második részében ismertetjük.