A béta-blokkolók, még a szelektív béta-I-blokkolók is fokozhatják az inzulinrezisztenciát, elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit, növelhetik a hypertriglyceridaemiát és impotenciát okozhatnak. Ennek ellenére, mivel hvpertensiv diabeteszes betegekben is csökkentik a coronaria-szívbetegség okozta események számát és a mortalitást, különösen akkor - és közülük is főként a vasodilatator hatásúak, mint a carvedilol - javasolhatók, ha a hypertonia mellett egyéb indikációik (postinfarctus, ischaemiás szívbetegség, krónikus szívelégtelenség, supraventricularis arrhythmiák, cardiovascularis műléti beavatkozások) is vannak. A szelektív alfa-I-adrernerg blokkolók metabolikus hatásai különösen kedvezőek: az antihypertensív szerek közül a leghatékonyabban javítják az inzulinrezisztenciát és a dyslipidaemiát. Elsőként választandók benignus prostata-hypertrophiához társuló hypertoniában, valamint adásuk logikus dislipidaemia és metabolikus szindróma esetén. Kombinációs kezelésre valamennyi első vonalbeli antihypertensív szerrel együtt adhatók. Monoterápiában való alkalmazásuk azonban nem ajánlott fokozott cardiovascularis kockázatú, anamnesztikus vagy manifeszt pangásos szívelégtelenségben szenvedő hypertoniás betegekben.