A globalizáció, az új, súlyos kihívást jelentő fertőző betegségek felbukkanása, a már "leküzdöttek" ismételt megjelenése, a bioterrrorizmus veszélye - a mikrobiológiai környezetben bekövetkezett változások miatt a járványügyi biztonság kiemelten kezelt kérdéskör az Európai Unióban. Magyarország számára fontos kérdés, hogy a hazai járványügyi helyzet, járványügyi reagálókészség és infrastruktúra hogyan segíti, befolyásolja európai integrációnkat. Magyarország járványügyi helyzete az ezredfordulón és azóta is kedvezően alakult. A fertőző betegségek, járványok az ország "zártságának" megszűnését követően sem játszanak jelentős negatív szerepet a lakosság egészségi állapotának alakításában. Az elmúlt negyven évre jellemző morbiditási trendek a járványügyi helyzet folyamatos javulását bizonyítják. Az évezred utolsó évtizedében már nem fordult elő a védőoltással megelőzhető fertőzések közül a diftéria, poliomyelitis és a kanyaró incidenciája 0,1%00o volt. Jellemzi még a jó járványügyi helyzetet: 2002-ben nem fordult elő anthrax, brucellosis, congenitalis rnbeola syndroma, diphtheria, lyssa, morbilli, poliomyelitis és hastífusz megbetegedés. Ekkor jelentették be a legkevesebb scarlatina, rubeola, parotitis epidemica és tetanus megbetegedést az e betegségekre vonatkozó hazai adatgyűjtés bevezetése óta. Az előző évhez képest csökkent a purulens meningitisek és a meningitis serosa, valamint a leptospirosis és a tularemia bejelentések száma. 2003-ban a bejelentett (100 %) fertőző megbetegedés több, mint 50%-át (54,9%) az enterális fertőzőbetegségek (56 874 jelentett eset) tették ki, 43 470 (42%) volt a légúti fertőzés, mindössze 797 (0,77%) a hepatitis infectiosa és 557 esettel - jelent meg (0,54%) - az idegrendszeri fertőzések csoportja. A HBV okozta akut megbetegedések incidenciája, valamint a hepatitis B vírus krónikus hordozására utaló adatok alapján közismert, hogy a HBV-fertőzések hazai járványügyi helyzete Európában a legkedvezőbbek közé tartozik. A bejelentési kötelezettség elrendelése (1931) óta a 2002. volt az első olyan év, amikor hazánkban nem fordult elő morbilli. A zoonózisok elterjedtsége, évi esetszáma, állat- és közegészségügyi jelentősége az európai fejlett országokhoz hasonló. A hazai és a nemzetközi adatok összehasonlítása egyértelműen azt mutatja továbbá, hogy hazánk a Föld HIV-vel legkevésbé fertőzött országai közé tartozik. A nosocomiális fertőzésekről nem rendelkezünk megbízható adatokkal: a nem kötelező jelentések alapján a kórházainkban ápolt betegek 1%-a szenved el nosocomiális fertőzést. Az ország jó járványügyi helyzetének, reagálóképességének fenntartása, megőrzése alapvető nemzeti és egyben - "gate keeper" funkciónkban - európai érdek.