l. Mindmáig nem bizonyított, hogy az érvényes irányelvekben ajánlott érszűkítők érdemben befolyásolnák a CPR hosszú távú kimenetelét. 2. Részvizsgálatok szerint egyes érszűkítők az újraélesztés rövid távú kimenetelét javítják, egymáshoz viszonyított hasznosságukról azonban ellentmondóak az adatok. 3. Az adrenalin kedvező hatása rövid távon érvényesül, a késői, illetve kumulatívé nagy adagból származó hatások inkább kedvezőtlenek. 4. Az adrenalin bolus-adagolása helyett infúziós, endotrachealis adagolása helyett disztális endobronchialis adagolás a hatásos beviteli mód; utóbbi esetben desztillált vízben kell hígítani a szert a jobb felszívódás érdekében. 5. AVP ismételten adva, illetve adrenalinnal kombinálva reményt keltő a kimenetel javításában. 6. AVP egyforma adagban adható intravénásan, endobronchialisan vagy intraossealisan. 7. Szelektív alfa2-adrenerg izgatók (pl. a-MNE) ígéretesnek látszanak a perifériás érszűkítés terén a ma ajánlott szerek helyettesítésére, miközben a szívfunkciót a postresuscitatiós fázisban kevésbé károsítják. 8. Egyazon gyógyszer hatása a támadáspont (perifériás érrendszer, koszorúerek, szívizom), illetve az újraélesztés (CPR alatti, ill. postresuscitatiós) fázisa függvényében lehet kedvező vagy kedvezőtlen. Ezért valószínű, hogy a jövőben az ajánlott gyógyszerek palettája bővül, és több gyógyszer egyidejű vagy szukcesszív kombinációja ("CPR-koktél") jelenik meg.