A fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok alapján az ország talajállapota kedvezőbb, mint egyes nyugat-európai országokban. A mezőgazdasági talajokat alacsony koncentrációjú toxikus fém és klórozott szerves szennyező tartalom jellemzi. A mezőgazdaság műtrágya és a peszticid felhasználása 1990-től jelentősen csökkent. A szennyezett területek kármentesítésénél elsődleges szempont a talaj multifunkcionalitásának megőrzése. A volt szovjet katonai létesítmények szennyezett területeinek kárelhárítása 1990-től folyamatos. Az állami felelősségi körbe tartozó régebbi ipari üzemek talaj és talajvíz szennyezésével az 1996-ban indított Kármentesítési Program foglalkozik. A privatizált vállalatok jelentős részénél gondot okoz, hogy a sikeres kármentesítések (pl. Budapesti Vegyiművek garéi klórbenzol tartalmú hulladéklerakójának felszámolása) mellett számos esetben elhúzódik, vagy meg sem kezdődik a beruházás az anyagi források hiánya miatt. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében az OKI 1997-től végzi a megyei ÁNTSZ Intézetekkel együttműködve a potenciális talajszennyező források felmérését. Eddig 9 megye mezőgazdasági, kommunális, ipari és veszélyes hulladék forrásait mérték fel. A számítógépes adatbázis rögzíti a kitett lakosság nagyságát is. A Balaton régió talajainak higiénés mikrobiológiai vizsgálatai 1996-2000 között a talaj minőség javulását jelezték. Az EU jogharmonizáció során kihirdetett új hulladékkezelési jogszabályok az ország talajhigiénés helyzetét kedvezően befolyásolják. Közegészségügyi szempontból fontos az egészségügyi hulladékok kezelésére kiadott rendelet, amire az EU-ban még nincs külön szabályozás. Jelenleg folyik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv csatlakozó helyi terveinek kidolgozása.Az egészségügyi hulladékok hulladékgazdálkodási tervét az OKI országos felmérés alapján állította össze.