Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=68091
MOB:2005/1
Szerzők:Páldy Anna; Zsámbokiné Bakacs Márta; Málnási Tibor; Kishonti Krisztina
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT; KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI FELTÉRKÉPEZÉS; STATISZTIKA
Folyóirat:Egészségtudomány - 2004. 48. évf. 2-3. sz.
[https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/]


  A lakosság egészségi állapota és a környezet minősége közötti összefüggések, 1986-2002 / Páldy Anna [et al.]
  Bibliogr.: p. 138-139. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2004. 48. évf. 2-3. sz., p. 114-140. : ill.


A környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek azonosítása nehezebb, mivel a betegségek számos tényező együttes hatásaként alakulnak ki. Irodalmi adatok alapján a halálozás okai között mintegy 12-15%-ban felelős a környezet, s ezek között a környezetszennyezés mintegy 6%-ra tehető. Szerzők 1986-2002 évi adatok alapján ismertetik az összes rosszindulatú daganatos betegség, és a leggyakoribb daganatos betegség, a tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás területi megoszlását. Az összes rosszindulatú betegség miatti halálozást a 30-64 éves férfiak halandósága határozza meg, elsősorban az észak-keleti országrészen élő férfiak többlet halandósága a meghatározó. A hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos betegsége miatti halandóság a fiatalabb férfiaknál nagyobb. Kiemelendő azonban, hogy Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megye nagy részén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megye kisebb részén a legnagyobb régióban emelkedik ugyan a halálozás trendje, de a növekedés nem szignifikáns. Az új asztmás esetek 64%-a allergiás eredetű, ami felhívja a figyelmet a külső és belsőtéri allergének visszaszorítására. A légzőszervi megbetegedések kialakulásáért a levegő gáznemű és szilárd szennyezőin kívül a növényi és állati eredetű allergének is fontos szerepet játszanak. Az összes rosszindulatú daganatos megbetegedés területi eloszlásán túl, a potenciális életév veszteséget (PÉV) is vizsgálták a régebben jelentős iparral rendelkező, illetve nem rendelkező területeken. A csökkenés mértéke nagyobb azokon a településeken, ahol megszűnt az intenzív ipari tevékenység, ámbár a PÉV értéket igen sok környezeti és társadalmi tényező befolyásolja