Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=68073
MOB:2005/1
Szerzők:Páldy Anna; Erdei Eszter; Bobvos János; Ferenczi Emőke; Nádor Gizella; Szabó Judit
Tárgyszavak:KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY; KLÍMAVÁLTOZÁS
Folyóirat:Egészségtudomány - 2004. 48. évf. 2-3. sz.
[https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/]


  A klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálata: nemzeti egészségügyi hatásbecslés / Páldy Anna [et al.]
  Bibliogr.: p. 234-235. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2004. 48. évf. 2-3. sz., p. 220-236. : ill.


A klímaváltozás egészségkárosító hatásaira az 1990-es évek elején kezdtek felfigyelni. Ennek a felfogásnak következtében általánosan hiányzott annak megértése, hogy a biofizikai és ökológiai rendszerek sérülése hosszú távon károsíthatja az emberiség egészégét és jólétét. A természettudomány művelői, akik az egyes részterületeken várható káros következmények felmérésével és előrejelzésével foglalkoztak, nem ismerték mélységében a humán következményeket. Ez tükröződött az ENSZ Klímaváltozás Kormányközi Bizottság első, 1991-ben közzétett jelentésében. A továbbiakban változott a humán hatások megítélése, a 2. jelentés (1996) már egy teljes fejezetet szentelt a klímaváltozás egészségi hatásainak, a 3. jelentés (2001) még részletesebben tért ki a várható humán hatásokra a nagy földrajzi egységeket is figyelembe véve. A 3. jelentés összefoglalja a klímaváltozással összefüggésbe hozható fő egészségi hatásokat: az időjárás változás, főként az extrém helyzetek közvetlen hatásait, a klímaváltozással összefüggő környezeti és gazdasági változások közvetett hatásait. A klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte a 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (London, 1999) is, a Deklaráció megfogalmazza a fő ajánlásokat. A Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját a WHO is, melyhez csatlakozott Magyarország is. A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében 2000-től dolgozták ki. Tanulmányozták a hőmérséklet hatását a napi halálozásra, a sztratoszférikus ózonréteg csökkenésének egészségi következményeit, a vektorok által terjesztett fertőző betegségek alakulását, valamint az allergén növény- és gombafajok pollen/spóra szórásának összefüggéseit az időjárás változás függvényében. A nemzetközi ajánlások, valamint az eddig elvégzett kutatások alapján az elsődleges cél a humán adaptáció elősegítése. Ehhez további kutatásokra, valamint rövid- közép- és hosszúfává cselekvési tervek kialakítására van szükség, amelyet csak széleskörű társadalmi összefogással lehet megvalósítani.