A nyílt műtéti időszakban a "myugvó kő"-nek minősített kehelyvég kövek esetén gyakran alkalmaztunk konzervatív kezelést. Az elmúlt évtizedek diagnosztikai fejlődésének köszönhetően gyakrabban fedezünk fel rutinvizsgálatok során különböző, panaszt nem okozó köveket. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugvó helyzetben levő vesekövek növekednek, és a betegek mintegy felében később az uréterbe jutva panaszt okoznak. A testen kívüli lökéshullám-kezelés (ESWL) megjelenésével terápiás lehetőségünk olyan nem invazív eljárással bővült, mely lehetővé teszi, hogy a felismert spontán távozásra nem alkalmas köveket hatékonyan, még a panaszok jelentkezése előtt kezeljük, így a szövődményes vesekövességet megelőzzük.