A táplálékallergiák előfordulási gyakorisága növekedett az elmúlt években, amit általánosságban aTh2 típusú immunválaszt elősegítő életkörülményeinkkel, folyamatosan újabb és újabb, korábban ismeretlen táplálékok elérhetőségével, más allergiák gyakoribbá válásának triggerelő hatásával magyarázhatunk. A korábban tipikus felnőttkori egyszervi (bőr vagy emésztőszervek) megjelenés a többszervi "globális allergia" tüneteggyütteseknek adta át a helyét ebben a betegségcsoportban is. Diagnosztikai eljárásainkra a funkcionális tesztek térnyrése jellemző: in vitro a mediátor vizsgálatoké, in vivo a toleranciaküszöb meghatározásához (is) vezető kettős-vak placebo kontrollált ételladalékanyag provokációs vizsgálatoké. Bár a terápiás eljárások a gyakorlatban az elmúlt években keveset változtak, jó kilátások vannak az eddigieknél hatékonyabb, biztos experimentális alapokon nyugvó, hatékony új terápiák megjelenésére a közeljövőben.