Jelenlegi ismereteink szerint menopauzát követően kialakuló ösztrogénhiány rovására irható két népegészségügyi problémát jelentő betegségcsoport, a hölgyek esetében korábban induló osteoporosis és a posztmenopauzában rohamosan szaporodó kardiovaszkuláris történések. Az ösztrogénhiány kórtani szerepe mindkét betegség esetében, mindkét nemben igazolt, a nemek között mégis meglévő jelentős különbség oka valószínűleg a lokális ösztrogén termelés rendelkezésére álló prekursorok mennyiségében keresendő. Az ösztrogén igen sokrétű kedvező hatása ellenére a hormon pótlás jelenleg még egyetlen elfogadott belgyógyászati indikációja az osteoporosis. A kialakult csontvesztés leállítható, de gyógyulás kevésbé várható. Ezért az osteoporosis elleni harc stratégiájának a genetikai jegyek, géneltérések alapján történő szűrés, és a veszélyeztetettek részére a környezeti tényezők változtatásán alapuló megelőzés ígérkezik.