Célklitűzés: az ápolók szakmai felkészültségének (ismeret, tolerancia, aktív közreműködési képesség) vizsgálata a táplálkozási magatartás zavarai vonatkozásában. Módszerek és minta: 3 megyében dolgozó ápolók önkéntes részvételen alapuló kérdőíves felmérése. A minta 41,5%-a pszichiátriai, 40,5%-a belgyógyászati, és 18%-a egyéb osztályok dolgozóiból állt. A megkérdezettek 38%-a diplomás ápoló és 62%-a ápoló volt. Kiegészítésül a pszichiátriai osztályon dolgozó ápolók körében készített interjú szolgált. Eredmények: A megkérdezett ápolók 59,5%-a rendelkezik szakmailag kielégítő ismeretekkel az evészavarokról, 53%-a mutat megfelelő mértékű toleranciát az e betegségben szenvedő betegekkel szemben, és 46%-a képes szakmailag elvárható szinten az orvos aktív segítője lenni a kezelésben. Szignifikáns különbség (p<0,001) volt kimutatható a diplomás ápolók és az ápolók ismereteiben, valamint a megfelelő és a hiányos ismeretekkel rendelkező ápolók tolerancia mértékében. Következtetések: Az evészavarokra vonatkozó ismeretek hiánya gátolhatja az ápolót prevenciós feladatának maximális ellátásában, ezért az ápolók alapoktatásában nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezek megismertetésére és a mentálhigiénés képzésre.